A XXI. század közepére az emberiség életét az új típusú, saját létükről is tudó komputerek teszik tökéletessé. Ezek a gépek segítenek átvészelni a természeti katasztrófákat: a sarki jégpáncélok megolvadását és a kontinensek parti területeinek víz alá kerülését is. A komputerek robotokat működtetnek, és ezek egyike, egy android a gépek evolúciójának új lépcsőfokára ér: alkotói érzésekkel ruházzák fel. A film az ő érzelmeinek fejlődéséről, és a körülötte élők reakcióiról szól, arról, hogy lehet-e a komputer-ember több, mint gép. A film a XX. század egyik legnagyobb rendezőegyéniségének, az 1999-ben elhunyt Stanley Kubrick-nak utolsó filmterve alapján készült. Kubrick még életében felkérte a rendezésre az egyetlen embert, aki szerinte képes ezt az álmot vászonra varázsolni: Steven Spielberg-et. A két látszólag nagyon különböző, ám kétségtelenül nagyformátumú rendező közös munkájából a filmtörténet egyik legérdekesebb, gyönyörű és megrázó alkotása született.

Egy lánytól meg akar szabadulni a mostohaapja, és az őrültekházába záratja, ahol a leggonoszabb gyógymód, a lobotómia vár rá – ami teljesen megfosztaná őt az önállóságától és ép eszétől. A lány szerencsére barátokra talál, és az öt vagány csaj együtt tervezgeti a szökést. Ám a borzasztó valóság elől van egy másik menekülő-útvonal is: a fantázia. A bezárt lány fejében elképesztő küzdelem zajlik. Világháborús lövészárokban, sárkányok között, a középkori japánban; hihetetlen és valószerűtlen lények, szörnyek és gonosztevők ellen harcol az öt harisnyatartós, neccharisnyás, géppuskás szökevény – de már egyikül sem tudja, mi igaz, és mi a képzelet szörnyszülöttje.

Egy deréktól lefelé megbénult háborús veterán a távoli Pandorára utazik. A bolygó lakói, a Na'vik az emberhez hasonló faj - de nyelvük és kultúrájuk felfoghatatlanul különbözik a miénktől. Ebben a gyönyörű és halálos veszélyeket rejtő világban a földieknek nagyon nagy árat kell fizetniük a túlélésért. De nagyon nagy lehetőséghez is jutnak: a régi agyuk megőrzésével új testet ölthetnek, és az új testben, egy idegen lény szemével figyelhetik magukat és a körülöttük lévő felfoghatatlan, vad világot. A veterán azonban más céllal érkezett. Az új test új, titkos feladatot is jelent számára, amit mindenáron végre kell hajtania.

A georgiai Savannah városka árnyas buszmegállójában különös mesemondó üldögél. Forrest Gump mindent látott és mindent átélt, de nem mindent értett. Nem éppen a legfényesebb elme. De hát az anyja is mindig azt mondta: "Csak az a hülye, aki hülyeséget csinál." Forrest Gump pedig semmi egyebet nem csinált, mint jelen volt a XX. század minden fontos eseményén a focipályától a harctérig, az elnökök klubjától a médiavitákig, míg végül meg nem pihent egyetlen igaz szerelme karjában. Forrest Gump IQ-ja nem szárnyal az egekig, de rendkívül becsületes és jólelkű fiú. Különös véletlenek azonban hozzásegítik, hogy az 1950-es évektől 1970-ig Amerika minden jelentős eseményén részt vegyen, és minden jelentős személyiségével találkozzon, köztük: Elvis Presley-vel, JFK-vel, Lyndon Johnson-nal, Richard Nixon-nal. Forrest elvégzi a főiskolát, harcol Vietnámban, élsportoló lesz, az egyetlen probléma csak az, hogy túl buta ahhoz, hogy megértse ezen fontos események jelentőségét.

A Hadak útján egy Albert (Jeremy Irvine) nevű fiú és Joey névre hallgató lovának elsöprő erejű története. Nehéz idők járnak, nemsokára kitör az I. világháború. Albert édesapja eladja Joey-t a brit lovasságnak, akik rögtön be is vetik őt a frontvonalakon túl – így megkezdődik Joey kalandos utazása, háttérben az első világháborúval. A temérdek akadály ellenére Joey mindig bátran szembenéz a veszéllyel, megérinti az embereket, és megváltoztatja mindenkinek az életét, akivel útközben találkozik. Albert azonban képtelen elfelejteni hű hátasát és egyben legjobb barátját, így hátrahagyva otthonát, a francia harcmezőket veszi célba, hogy megtalálja, és hazavigye az ő csatalovát.

John Hammond a világ legkiválóbb genetikusai segítségével valóra váltja élete nagy álmát: újraalkotja a jura-korban élt őslényeket, s őslényparkot rendez be egy eldugott szigeten. A park tervezői áttörhetetlen biztonsági rendszert dolgoznak ki a majdani látogatók védelmére. Arra azonban nem számítottak, hogy egyik emberük a konkurencia megbízásából kikapcsolja a rendszert. Az őslények elszabadulnak, s kiderül, hogy sokkal gyorsabbak, intelligensebbek és veszélyesebbek, mint ahogy azt a park megalkotói gondolták.