Édes Istenem! Kívánj tőlem bármit, csak add nekem Alison kezét! - sóhajt fel Elliot Richards, és fohásza menten meghallgatásra talál. Csakhogy nem az égi hatalmaknál... Az ördög pokoli humorral megáldott, káprázatos nő alakjában jelenik meg előtte, és egyezséget ajánl a jó szándékú, de együgyű műszaki tanácsadónak, aki halálosan és reménytelenül szerelmes kolléganőjébe, Alison Gardnerbe. Az ördög teljesíti Elliot hét kívánságát, cserébe pedig a lelkét kéri. A férfi élete már-már zátonyra futott volna, így aztán nem sokat habozik a döntéssel: elsőként vagyont, hatalmat kér, mindenekfölött pedig Alisont. Reggel felkelve egy kolumbiai drogbáró bőrében találja magát, de nem esik kétségbe, hiszen hátra van még hat kívánság. Legyen hát a legmegértőbb, a legérzékenyebb lelkületű férfiú a világon, akit a nők bizalmukba fogadnak, és akinek vállára omolva készséggel elzokogják bánatukat? Elliot szánalmas, fecsegő bolondként végzi. Talán öltse fel az ünnepelt kosárlabda-bajnok mezét? Hiába dönti meg az összes eddigi NBA-rekordot, Elliot csúnyán pórul jár. Lassan és keservesen rá kell jönnie, hogy jobb, ha óvatosan bánik a kívánságokkal. Az ördög ugyanis nem alszik, egy lépéssel mindig előtte jár, és folyton ráveszi őt újabb meg újabb végzetes döntésekre, amelyek azután pokollá teszik a szerencsétlen flótás életét. Szegény embert az ág is húzza: Elliot Richardsot üldözi saját balsorsa, és lassan elemészti a beteljesületlen szerelem tüze.

Hatszáz évvel Kolumbusz előtt viking hajó érte el Észak-Amerika partjait. Halál és pusztulás maradt utána, és egy csecsemő. Az egyik indián anya vette magához és sajátjaként nevelte fel. A fiút, aki másképp néz ki, mint a többiek, sohasem fogadta be igazán a törzs. Másfél évtizeddel később újra feltűnnek a vikingek, módszeresen legyilkolják a partvidéki törzseket. Az egyetlen, aki felveszi velük a harcot, az egykori viking gyermek. Összefogja az indiánokat, és reménytelennek tűnő küzdelembe vezeti őket a könyörtelen ellenség ellen.

57 évvel később egy mentőhajó talál rá Ripleyre (Sigourney Weaver), akinek az utolsó pillanatba sikerült megmenekülnie. Hazaérkezvén megtudja, hogy annak idején egy emberi kolóniát telepítettek arra a bolygóra, ahol megtámadta őket az ismeretlen szörnyeteg. Miután a földi kutatóbázis minden kapcsolatot elveszített az odatelepített emberekkel, Ripleyt egy sereg felfegyverzett harcos kíséretében visszaküldik a távoli bolygóra, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a félelmetes idegennel és megmentsék a túlélőket. De a landolás után nem sokkal elszabadul a pokol.

Hazarendelik a Mongóliában működő olajkutató expedíciót. A teherszállító repülőgép, amely értük jön, rosszabb állapotban van, mint ők maguk. A felszállást követően hatalmas homokviharba kerül a gép, és a pilóta, Frank Towns kénytelen kényszerleszállást végrehajtani a Góbi-sivatagban. A szerencsétlenség túlélői - csupa a világban csalódott, viharedzett, keserű férfi - nem akarnak a homoktengerben elpusztulni. És mert egész életükben csak önmagukra számíthattak, most is nekilátnak egy őrült terv megvalósításának. A gép pilótájának vezetésével a roncs alkatrészeiből új repülőt építenek. A filmet majd három hónapig forgatták a világ egyik legkegyetlenebb helyén, a Namíb-sivatagban. Rendkívül nehéz terep, elviselhetetlen a hőség, és az óceán felől érkező párás levegő különleges fényeffekt-változásokat eredményez. Tyrese Gibson szerint a sivatag kifejezetten segített a szerepe eljátszásában. "A sivatagban játszani olyan, mintha valóban elveszne az ember - magyarázza a színész -, könnyedén el tudtam hitetni magammal, hogy az életemért küzdök. A forgatás végére a táj elnyelte a lelkem."