A búr háború (1899-1902) a Brit Birodalom és a dél-afrikai (főleg holland állampolgárságú) búrok között zajlott. A búrok fő célja az volt, hogy az Angliától való függetlenségüket biztosítsák. 1901-re a brit erők könnyedén elfoglalták a legtöbb búr területet, de nagy nehézségeik támadtak a rendkívül mobilis búr gerillák támadásai miatt. A Legfelsőbb Brit Parancsnokság utasítást ad a főleg ausztrálokból álló lovasezrednek, hogy támadják meg a búrokat oly módon, hogy ne szedjenek foglyokat. Ez a parancs hatalmas erkölcsi kihívás elé állítja Harry Morant hadnagyot. A megtörtént eseményen alapuló, rendkívül látványos háborús film minden idők legnagyobb ausztrál filmsikere.

A rózsaszín háromszög jól ismert szimbólum a meleg mozgalomban, a jelkép története és jelentése azonban sok homoszexuális előtt homályos. Tanulmányok sora mutatta ki: az Egyesült Államokban négy amerikai közül csupán egynek van tudomása arról, hogy a Harmadik Birodalomban a melegek is üldöztetésnek voltak kitéve. A jelkép eredete erre az időszakra nyúlik vissza: a homoszexuális közösségekhez tartozókat rózsaszín háromszög viselésére kötelezték. A filmben a nácik által üldözött, akkoriban százezres lélekszámú németországi meleg közösség öt túlélője beszél az 1933 és 1945 között átélt megpróbáltatásokról.

Pearl Harbor után a legendás Doolittle ezredes vezetésével szinte kilátástalan ellencsapásra indult egy amerikai bombázóraj Tokió ellen: a sikerrel végrehajtott akció mára bevonult a történelemkönyvekbe, és már a csendes-óceáni háború elején szertefoszlatta Japán önnön sebezhetetlenségébe vetett hitét. Tizenhat bombázógép indult a szigetország ellen egy repülőgéphordozóról, a visszaút reménye nélkül. Egyetlen esélyük az volt, hogy halálos terhüktől megszabadulva épségben elérjék a kínai partokat, s ott már csak a japánok ellen harcoló kínai szabadcsapatok segítségében bízhattak... Még dúlt a második világháború, amikor a Pearl Harbor című grandiózus film képsoraiból ma már szélesebb körben is megismert fantasztikus katonai teljesítmény első filmváltozatát leforgatták, Amerika vezető színésze, a többszörös Oscar-díjas Spencer Tracy főszereplésével.

Egy amerikai tiszt, Jefferson Pike őrnagy (James Garner) emlékezetkieséssel tér magához a kórházban. Azt mondják neki, hogy a második világháborúnak már vége, és Anna (Eva Marie Saint), a nő az ágya mellett a felesége. Hamar kiderül, hogy elrabolták, és az orvos, aki információkat próbál megszerezni tőle, német tiszt; nem is Amerikában van, és a második világháború még mindig tart.

1900 nyarán Pekingben a nagy elégedetlenség a nyomor miatt feldühödött csőcselék, a boxerek a külföldieket okolják az ország nehéz helyzetéért. Az özvegy császárné felkéri a külföldi diplomatákat, hogy 24 órán belül hagyják el Pekinget. Sir Arthur, az angol nagykövet rábeszéli az orosz, az amerikai, az osztrák, az olasz nagykövetségek munkatársait, hogy maradjanak, szerinte ugyanis ezt megfutamodásnak értékelné Kína. A boxerek - a császári udvar hallgatólagos beleegyezésével - támadást indítanak a mintegy ezer fős külföldi kolónia ellen, akik hiába várják Sidney admirális felmentő seregét. Az ostromlottak, Lewis, az amerikai tengerészőrnagy vezetésével, vakmerő akciókra szánják el magukat.