1585-öt írunk, és az immár csaknem három évtizede uralkodó I. Erzsébet királynő trónjáért továbbra is folyik a harc, Anglia vallási vérfürdő helyszíne, és a családi ármánykodások is örökös veszélyt jelentenek. Egy csatornával arrébb a fundamentalista katolicizmus pusztító szele söpör végig a XVI. századi Európán, melynek kulcsfigurája II. Fülöp spanyol király. A római egyház támogatásával és az inkvizícióval felfegyverkezve Fülöp erős hadserege és hatalmas armadája fenyegeti a királynőt és a hazát. A sötét és istenfélő király eltökélt szándéka, hogy letaszítja a trónról a protestáns "eretneket", és visszaadja Angliát a dicső római katolikus egyháznak. Erzsébet háborúra készül, hogy megvédje birodalmát, és Sir Raleigh iránt érzett szerelme váratlanul sebezhetővé teszi. Raleigh nem nemes, és tiltott a királynő számára, aki felesküdött, hogy testével-lelkével a hazáját szolgálja. Mivel szenvedélyét el kell fojtatnia, Erzsébet kedvenc udvarhölgyét, Besst bátorítja arra, hogy barátkozzék össze Raleigh-vel, és tartsa őt az udvar közelében. Ám ennek a stratégiának az lesz az eredménye, hogy Erzsébet óhatatlanul tanúja lesz a bimbózó románcnak. A királynő a magával ragadó, kalandor lelkű Raleigh-ben nem csak méltó intellektuális és lelki társat lát, hanem a távoli tájak, a felfedezetlen földgolyó és a végtelen szabadság hírnökét is. Mikor Erzsébet külhonba távozik, hű tanácsadója, Sir Francis Walsingham leleplez egy összeesküvést, amelybe belebukhatott volna a trón is. Ám az árulók megbüntetésével akaratlanul egy olyan folyamatot indít be, amely a pusztulásba taszíthatja Angliát.